.png)
Fast fashion a bőrödön, avagy mi a baj a legújabb Zara pólóddal?
- orokzoldkorvo
- Nov 8, 2021
- 2 min read
Updated: Nov 9, 2021
Manapság nem lehet eleget beszélni a fenntartható, és tudatos életmódról. Az Örökzöldek csapatának egyik célja, hogy rávilágítsunk egyes fogyasztói problémákra. Ezen felül megoldással is szeretnénk szolgálni, megmutatni, hogy a változtatás egy fenntarthatóbb, zöldebb jövő felé nem lehetetlen. Fő vonalunk a divat és szépségápolás témaköre, így a mai posztban a textilipar és fenntarthatóság kérdését folytatjuk.
Mi a baj a fast fashionnel?
Sok minden, de főként az, hogy rengeteg erőforrást emészt fel, tulajdonképpen a mai fogyasztói társadalom jelképének is tekinthetjük. Gondoljunk csak bele: amíg a 70-es években évi 2 kollekciót dobtak piacra a márkák, ma már 6-8 is megjelenik évente. A fast fashion egyik fő ismérve ezen kívül, hogy olcsó. Nem tartós, de pénztárcabarát. Azonban ezt a mindsetet a környezetünk szenvedi meg a leginkább, valamint (amibe talán csak kevesen és ritkán gondolunk bele) az a munkaerő, aki előállítja a legújabb Zara felsődet.
Az, hogy a fast fashion megfizethető, könnyen hozzáférhető, mindig a legújabb trendek szerint öltözhetünk általa, mind szép és jó. De tudatosítjuk magunkban, hogy mit viselünk a testünkön?
Gyere rám kőolaj! Wait WHAT?
Ez sajnos így igaz. A divat és a ruhagyártás velejárója a szintetikus anyagok kavalkádja. Megdöbbentő tény, hogy a globális olajfogyasztás 1,35%-át a textilipar használja fel műszálas szövetek előállításához. Ami még megdöbbentőbb, hogy körülbelül 2030-ra a szövetgyártás háromnegyede épül majd szintetikus anyagokra, leginkább a poliészterre.
Olyan jó ez a póló rajtad! Melyik vegyszer a fő összetevője?
Egy átlagos póló előállításához rengeteg vegyszer szükséges. De miért van szükség ezekre az anyagokra? Általában ezek teszik színessé, vagy gyűrődésmentessé a textíliát. Az úgynevezett NPE-anyagok (Nonil-fenol-etoxilátok) szigorúan tiltva vannak az Európai Unióban hormonváltoztató, és rákkeltő hatásuk miatt. Kifejezetten káros számunkra is, valamint a minket körülvevő élővilágra is, hiszen a vizekbe is belekerülhetnek az ilyen anyagok.
Bár jó hír, hogy EU- szinten be vannak tiltva ezek a káros kemikáliák, a fast fashion ruhái nagyrészt nem Európán belül készülnek. A felhasznált vegyszerek sokszor nincsenek feltüntetve a ruhákon.
Milyen anyagokat érdemes elkerülni?
A vegyszereken túl a legnagyobb probléma, hogy a szintetikus anyagokból készült ruhákból műanyagszemcsék oldódnak mosás közben. Hoztunk néhány anyagot, amit ennek elkerülése érdekében jobb helyettesíteni, minimalizálni a jövőben:
Elasztán - avagy mesterséges gumiszál. Ezt az anyagot csak más szálakkal kombinálva használják. Volt már sztreccses ruhád? Azt ezzel készítették.
Poliészter - A poliészter anyag jellemzően más anyagokkal kombinálva kapható, például a pamuttal keverve. A legtöbb textilanyagban megtalálható. Éljen a műszál!
Acetát – A cellulózból készített, ecetsavas-cellulózészter mesterséges szál. Leginkább bélésanyagokhoz, fehérneműkhöz használják.
Viszkóz - facellulózból állítják elő (bükkfa, eukaliptusz), kémiailag módosítva szálasanyaggá módosul. A legtöbb blúzhoz, inghez, nadrághoz alkalmazzák. 1 kg viszkóz előállításához 640 liter víz szükséges.
A műszálas anyagot tartalmazó ruhák helyettesítésére ajánljuk a vászonból, pamutból, lenből készült ruhákat.
Van megoldás?
Nem akarunk hipokritáknak tűnni, nyilvánvalóan van a szekrényünkben fast fashion ruhadarab. Ennek ellenére fel szeretnénk hívni a figyelmet arra, hogy az ilyen ruhák megvásárlásával igazából szavazunk. Szavazunk arról, hogy az iparág folytassa a környezetünkre és a ránk is veszélyes ruhagyártást.
Ezért azt tanácsoljuk, hogy csak nagyon körültekintően, és a lehetőségeitek hosszas mérlegelésével vásároljatok (minimálisan) fast fashion boltokban. A second hand ruhák azért bizonyulnak jobb megoldásnak, mert azokat a termékeket, amiket megveszel a turiban, csak egyszer kellett legyártani, vagyis vásárlásával újrahasznosítasz egy ruhaneműt, amivel nem növeled az ökológiai lábnyomodat.
-Örökzöldek
Felhasznált források:
Comments