.png)
A vízszennyező divatipar
- orokzoldkorvo
- Oct 17, 2021
- 2 min read
Updated: Nov 5, 2021
Elsőként szeretnénk hozzátok közelebb hozni a divatipar okozta környezeti károkat, melyek sok esetben megdöbbentő méreteket öltenek. Érdekesség például, hogy ez a második legszennyezőbb iparág, egyedül az olajipar előzi meg őt a sorban. Ezen belül szeretnénk felhívni a figyelmet a vízszennyezettség mértékére, így egy teljes posztot szentelünk most neki.
A legtöbb ruházatot gyártó országban a szennyvíz egyenesen a folyóvizekbe kerül, ami jócskán bővelkedik környezetre káros anyagokban: ólomban, higanyban és arzénban (stb.) . Vitatkozni nem lehet a kijelentéssel, miszerint mindez a szennyvíz milyen rettentő romboló hatással van a vízi élővilágra és a folyópartok mellett élő emberek egészségére.
Arról nem is beszélve, hogy az említett folyó a káros anyagok terjedésének csak az első fokozata, innen gyorsan jut el a tengervizekbe majd szépen lassan megjelenik a Föld minden táján. A víz szennyeződése esetében nem tekinthetünk el a műtrágya szennyezőképességéről sem, mely a pamutgyártás közben keletkezik, s rendkívül erősen károsítja mind a folyó, mind a párolgó vizeket.
A vizekre vonatkozóan még fontos információnak számít, hogy a divatipar rendkívül jelentős vízfogyasztó. Megszámlálhatatlan mennyiség kerül felhasználásra a ruhák festése által, illetve az egész előállítási folyamat befejezése által. Csak hogy szemléletes példát is hozzunk Nektek: akár 200 tonna friss víz is elkellhet egy tonna textilfestéshez. Ezen kívül a gyapotnak sok vízre van szüksége a megfelelő növekedéshez, s akár 20 000 liter víz szükséges 1 kg pamut előállításához. És akkor egy megdöbbentő adat, mely talán bárminél szemléletesebb: 2700 liter vizet igényel egy darab pamut póló előállítása. Ez a vízmennyiség megfelel egyetlen ember két és fél éves vízfogyasztásának.
A vízszennyezés vonalat folytatva nem szabad megfeledkeznünk az óceánok szennyezettségéről sem. Minden egyes alkalommal, amikor szintetikus ruhadarabot mosunk (értünk ezalatt például poliésztert, vagy nejlont), nagyjából 1900 mikroszálas anyag kerül a vizekbe és onnan rövid időn belül az óceánokba. Ezek a kis anyagok pedig egyszerűen kerülnek mikroorganizmusok táplálékába, akiket a nagyobb halak fogyasztanak el így kétség kívül a tápláléklánc részeivé válnak.
Minden fent felsorolt vízfelhasználás óriási nyomással bír erre az erőforrásra, amellyel így sem minden esetben rendelkezik a Föld összes területe, így az emberiség feladat lenne megóvni, hogy a tiszta víz tényleg tiszta is maradjon. A vízszennyezés olyan ökológiai következményeket von maga után, mint például az Aral-tó elsivatagosodása.
Mit tehetünk ellene? A változáshoz tudatosítás, összefogás, cselekvés és kitartás szükséges. Azonban ez nem azt jelenti, hogy egyedül ne érhetnénk el változást, hiszen ismerjük be: ez már egy lépés a környezetszennyezés ellen. Szeretnénk hozni nektek néhány tanácsot, mivel tudnátok ti is tenni a divatipar vízszennyezése ellen: - Válassz szigorúbb környezetvédelmi szabályokkal rendelkező országban készült ruhadarabokat! - Válassz természetes, organikus anyagokból készült ruhákat! - Igyekezz tudatosabban vásárolni, ellátogatni használt ruha boltokba!
A divatipar és textilipar környezetszennyezése, vagy éppen ezesetben vízszennyezése közel páratlannak mondható a Földön. Nem is gondolnánk, hogy egy szabadidős pólónk, amit oda nem figyelve dobálunk szét a lakásban, valójában milyen utat járt meg, s milyen következményeket hagyott maga után míg a kezünkbe vehettük. A témában való tájékozottság, a problémák és háttérfolyamatok tudatosítása eljuttathat minket oda, hogy jobban értékeljük meglévő dolgainkat, s csökkentsük a divatipar meg nem álló növekedését és a szennyezés mértékét. Ehhez mindannyian kellünk!
- Örökzöldek
Felhasznált források:
Comments